Bánáti Miklós Brecska családnéven látta meg a napvilágot Szépligeten, 1903. szeptember 14-én. Meghalt 1988-ban Császártöltésen.

Édesapja, Brecska Lajos géplakatos volt. Neve ugyan szlávosan hangzik, de felmenői magyarok voltak. Édesanyja, Helmlinger Terézia viszont német származású, azaz bácskai sváb volt. Négy gyermekük volt.

Brecska Lajos géplakatos lévén, valószínűleg cséplés során szerzett tüdőgyulladásban halt meg fiatalon. Így felesége négy gyerekkel lett özvegy.

Tillinger Ferenc plébános, aki szintén Szépligetről származott nem kis áldozatot hozott azzal, hogy az özvegyet magához vette háztartása vezetésére. Miklós 10 évesen került Császártöltésre. Ott még járt egy évet iskolába, ahol tulajdonképpen megtanult magyarul, hiszen a család Szépligeten németül beszélt és ott jártak az idősebb gyerekek német oktatási nyelvű iskolába.

Miklós tehetséges gyermek volt, így kerülhetett a község és az iskola támogatásával 1914-ben a kalocsai jezsuita gimnáziumba. Itt a 6-8. évfolyamot már mint kisszeminarista járta, azaz már a papi pálya felé tartott. Ez eldönthette volna élete további sorsát, hiszen a gimnázium elvégzése (1922) után a várakozásoknak megfelelően beiratkozott a kalocsai nagyszemináriumba. A “várakozás” ez esetben jogos volt, hiszen egyrészt a papi pálya azokban az időkben egy szegény család gyermekének jó egzisztenciát ígért, másrészt Miklós édesanyja és Tillinger plébános is joggal várhatta el, hogy Miklós “hálából” a támogatásokért is pap legyen.

Nem így gondolta azonban Miklós, aki teológiai tanulmányai első éve után (két szemeszter) távozott. Hogy otthagyta a szemináriumot, abban a legmeghatározóbb szerepet végül is az a tény játszotta, hogy beleszeretett az Epres-család egyetlen lánytagjába. Ez a lépés érthetően nem volt konfliktus nélkül édesanyjával, és jelezte az egyébként csendes Miklós elszántságát. 1927-ben Epres Izabellával összeházasodtak. A vezetéknevének magyarosítását “Bánáti”-ra 1936-ban kérelmezte és kapta meg.

A környezet hatása, lehetőségei és bizonyosan vonzódása is egyenesen a tanítói pálya felé sodorta. Különbözeti vizsgák révén Miklós meg is szerezte a tanítói képesítést. Így történt, hogy Bánáti Miklós a császártöltési katolikus népiskola tanítója, majd az állami általános iskola tanítója (tanára) lett és egészen 1964. évi nyugdíjazásáig ott is szolgált. Szolgálati ideje alapján a legkitartóbb császártöltési pedagógusok közé tartozott.

Magyar nyelv és irodalmat és német nyelvet tanított általában, de beugrott olyan tantárgyak tanításába is, mint pl. gazdasági ismeretek. A szemináriumban természetesen komoly ismereteket szerzett a latinon és a németen kívül az ógörög nyelvben is. Szerette munkáját és jól is végezte.

Sokan köszönhetnek neki segítséget a magyar nyelv tanulásában, de segített abban is, hogy az egészen vagy félig-meddig “sváb” anyanyelvűek a németet se felejtsék el. Nemcsak tanított, hanem nevelt is. Támogatta még a háború előtt a tehetséges, de szegény fiatalokat a továbbtanulásra való felkészülésükben (például a későbbi orvos, Scheibl Józsefet is).

Aligha lehet többet, szebbet elvárni egy embertől, hogy lelkiismeretesen, tehetségesen, sőt eredményesen adja át tudását a fiatalabbaknak. Ezt tette Bánáti Miklós is.

Nála azonban még egy különleges teljesítményről is említést kell tennünk. Több éves szívós munkával kiderítette, hogy honnan származnak a császártöltési svábok és betelepülésük idejétől, 1743-tól 1964-gyel lezárva megírta a község történetét. Ez különleges teljesítmény volt, mert az 1950-es és 60-as években az NSZK területén lévő levéltárakkal, plébániákkal és egyéb intézményekkel való levelezés “nemkívánatos” cselekménynek számított.

A könyvet Huszonkét évtized az új hazában címmel 1969-ben a község önkormányzatának anyagi és erkölcsi támogatásával kiadták. A község és lakói történetével illetve életével továbbra is foglalkozott. 1981-ben még kiadták Újabb adalékok Császártöltés történetéhez címmel második könyvét, amelyben elég nagy számban foglalkozott az ismertebb családok családfáinak kutatásával.

Tudásával, benne különösen német nyelvismeretével sokat segített mindenkinek, aki azt igényelte. Például a háború és kitelepítés kapcsán a Német Szövetségi Köztársaságtól megajánlott anyagi támogatás igénylésének adminisztrációs tevékenységében vett részt.

A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola érdemei elismeréseként vette fel Bánáti Miklós nevét 2016. augusztus 30-án.